Nem Peggy Guggenheim végakarata szerint működteti az alapítvány a velencei múzeumot, ezért hét leszármazott pert indított a párizsi bíróságon. Nehezményezik a túlzott üzleti szemléletet, az eredeti gyűjtemény elhanyagolását és két New York-i adományozó nevének megjelenítését a múzeum falán.
Peggy Guggeinhem szabados életvitelével, változatos kapcsolataival és meghökkentő szemüvegeivel bőségesen rászolgált arra, hogy az utókor mítoszt építsen köré. Ezzel nem is lenne baj, ám az egykori velencei otthonában, a Canal Grande mentén elhelyezkedő Palazzo Venier dei Leoni épületében (melynek tulajdonosa 1924 és 1930 között Nemes Marcell műgyűjtő volt) található Guggenheim Múzeumot működtető alapítvány vezetői mindezt túlzásba viszik – vélekednek a Franciaországban élő leszármazottak. A New Yorkból diktált agresszív profitcentrikus marketing szembemegy Peggy szellemével, aki bőkezű mecénásként nyitott házat működtetett, kubista és szürrealista gyűjteményét bárki megtekinthette.
A biztosítékot az verte ki tavaly nyáron, hogy megjelent két név a múzeum falán, méghozzá Rudolph és Hannelore Schulhofé, akik mellesleg az alapítvány egyik kurátorának szülei. Az aranybetűk jogcíme pedig néhány műtárgy, amelyik jó néhány művet kiszorított a múzeum eredeti gyűjteményéből. A leszármazottak követelései között szerepel a felirat levétele és az eredeti gyűjtemény visszaállítása, hiszen Peggy 1969-ben Henry unokaöccsének írt levelében is megerősítette, hogy a teljes anyagnak Velencében kell maradnia. Az alapítvány elismeri, hogy a művek egy részét elszállította, de nem adta el, ahogyan azt a család állítja, hanem a Guggenheim gyűjtemény más műtárgyaival együtt szakszerűen tárolja.
Solomon Guggenheim unokája, a Titanicon elhunyt Benjamin lánya 1949-ben vásárolta meg a velencei palotát, két évvel később pedig az érdeklődők számára megtekinthetővé tette több mint háromszáz műtárgyból álló gyűjteményét. A magánmúzeumot az 1932-ben New Yorkban létrejött alapítvány a szomszédos épületek megvásárolásával – Peggy 1979-ben bekövetkezett halálát követően – bővítette, és évente 400 ezer látogatóval népszerű kiállítási intézménnyé tette. A múzeum és az alapítvány mellett papíron létezik egy tanácsadó testület, többek között a leszármazottakkal, ám ez a board évek óta nem ült össze. A család most ennek a testületnek a reaktiválását is szorgalmazza, mert itt a döntések „nem az üzlet, hanem a művészet szellemében” történnek.

Fotó: Guggeinheim Venice